A török központi bank több mint 500 millió dollárt adott el hétfőn, hogy támogassa az elmúlt időszakban gyengülő nemzeti valuta, a líra árfolyamát a keddi kamatdöntő ülés előtt - közölte a Bloomberg piaci szereplők közlése alapján.
Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.
A török líra rekordalacsonyra esett a dollárral szemben, ami 36%-os veszteséget jelent 2023-ban.
A török kötvényhozamok jelentősen megugrottak, miután az ország döntéshozói eltöröltek bizonyos szabályozásokat, amelyek korábban arra kötelezték a hitelezőket, hogy bizonyos feltételek mellett vásároljanak államadósságot.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 500 bázisponttal 35 százalékra emelte az irányadó kamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre egyelőre nem reagált a líra érdemben.
A török infláció az idei évben eddig a leggyorsabb ütemben gyorsult, mivel a magasabb energiaköltségek megnehezítik a hazai kereslet nagyarányú kamatemelésekkel való megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.
Törökország várhatóan szerdán csökkenti gazdasági növekedési előrejelzését és növeli inflációs előrejelzését, ami teszteli az ortodoxabb és reálisabb politikai megközelítés irányába történő elmozdulást - írja a Reuters.
Törökországban éves szinten gyorsult, havi összevetésben viszont lassult a fogyasztói áremelkedés augusztusban - írja az MTI.
Törökország központi bankja meglepő lépést tett, amikor 25 százalékra emelte a kamatlábat, ezzel eltávolodva Recep Tayyip Erdogan elnök nem konvencionális gazdaságpolitikájától. Ez a 7,5 százalékpontos kamatemelés a legutóbbi, 15 százalékról 17,5 százalékra történő emelést követi, amely éppen a múlt hónapban történt. A legtöbb közgazdász konzervatívabb, 20 százalékra történő kamatemelésre számított.
Törökország inflációs kilátásai a gyenge líra miatt egyre romlanak: az ország központi bankjának felmérése szerint az elemzők az elmúlt több mint két évtized leggyorsabb inflációs ütemét árazzák.
Gazdasági körökből származó benyomásai alapján csak 1,5-2%-os kamatemelés lehet majd csütörtökön Törökországban – ezt írta ma a Hürriyet egyik rangos publicistája kedden és erre beszakadt a líra, ugyanis a piac 500 bázispontos emelésre számít a Reuters konszenzusa szerint.
Törökországban éves szinten lassult a fogyasztói áremelkedés, havi összevetésben viszont megugrott, amiben elsődleges szerepet játszott a líra júniusi gyengülése a főbb devizákkal szemben a május végi elnökválasztások után.
Ha a török gazdaságról van szó manapság, mindenkinek a magas infláció és a folyamatosan új mélypontra gyengülő líra jut eszébe. Mindezek fényében meglepő lehet, hogy a regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan hogyan volt képes a várakozásokra rácáfolva sima győzelmet aratni az elnökválasztáson. Pedig a török gazdaságban nem kizárólag a magas infláció és a gyenge deviza a sztori most, hanem az európait nagyon messze lepipáló növekedés is. A törökök a koronavírus-járvány és az energiaválság idején mintegy harmadával növelték a gazdaságukat, és ez az átlagemberek életére is hatással volt.
Az előzetesen várt 1150 bázispont helyett 650 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a török jegybank csütörtökön, így 15 százalék lesz a ráta – jelentették be. A piac egyelőre negatívan fogadta a lépést, első reakcióként a líra ismét esésbe kapcsolt.
Törökország folyó fizetési mérlegének hiánya áprilisban váratlanul nőtt, ami kihívás elé állította Recep Tayyip Erdogan elnököt és Mehmet Simsek pénzügyminisztert. A líra leértékelésére, de közben intenzív kamatemelésre lenne szükség szakértők szerint.
Eleinte talán meglepően nyugodtan fogadta a piac a török elnökválasztás eredményét, hiszen alig mozdult a líra árfolyama Recep Tayyip Erdogan újraválasztásának hírére. A héten aztán a befektetők „kimutatták a foguk fehérjét”, ami rögtön a líra 12 százalékos összeomlásában mutatkozott meg. És egyáltalán nem biztos, hogy itt a folyamat vége, az a kérdés, hogy elindul-e egy hagyományosabb úton a török gazdaságpolitika, rövidtávon emeli-e a kamatot a jegybank, ami elengedhetetlen lenne a líra zuhanásának megállításához.
Elmagyarázta azt is, miért.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Máris kitáncolt a viszonossági alapon működő vámokból?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a helyzetet a Checklistben.
